Lajos Parti Nagy je maďarský autor, jehož raná tvorba se soustředila na poezii. Postupně rozšířil svou působnost na povídky, romány, rozhlasové hry a dramata, čímž ukázal svou všestrannost. Jeho dramatická díla, jako například "Ibusár", byla oceněna kritikou a s úspěchem uváděna na domácích i mezinárodních scénách. Parti Nagy se vyznačuje osobitým stylem, který rezonuje napříč různými literárními žánry a oslovuje široké publikum.
„Elhallgatott, hosszan csóválta a fejét, nézett be a szobámba a vállamon keresztül. Szép kis szoba, sóhajtotta, príma lakályos. Kis lakáj a nagy Duna mentében, hehe. Azért ő se tisztára vajbunkó ám klasszikusokban! Majd meglátom. És, nézzenek oda, micsoda egy panorámajellegű a kilátás. Szabadság térre és satöbbire. A téma az utcán haver, ugye? Fölpumpáljuk, megírjuk. Mert az embernek mindent szabad, ugye? Egyelőre, főemlőském, mondta, egyelőre, ami nem mindörökké.”
A vajdasági Palicson élő Tolnai Ottó az egyetemes magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója és személyisége. 1998-ban, a jugoszláviai háború alatt Parti Nagy Lajos arra vállalkozott, hogy a költő egész munkásságát felölelő életútinterjút készít vele. Így olyan mély, eleven és őszinte dialógus alakult ki kettejük között, ami felülmúlja a művészinterjúk színvonalát. Tolnai Ottó az élő szó mestere is, akinek történetei, kommentárjai, mulatságos anekdotái és tárgyiasan pontos emlékezete plasztikusan elevenítik föl a személyes és a kisebbségi múlt mélyrétegeit. Közben persze a mesterek, a barátságok és szerelmek történetét, ami keresztül-kasul átjárta az Új Symposion első nemzedékének önszerveződését, irodalmi legitimációját. Az emlékező a kilencvenes évek háborújából tekint vissza, tragikus perspektívából: egy szétesett ország és darabjaira hullott kultúra távlatából.