László Passuth Pořadí knih

Panoramatický obraz Európy v 15. storočí, na prahu novoveku, kedy myšlienkovým a kultúrnym centrom sa stal Rím. Súčasťou je príbeh maliara Rafaela Santi, ktorého tvorba a vzťahy sú pozadím pre vykreslenie spoločenskej a politickej situácie tej doby. Rafaelove fresky dodnes uchvacujú návštevníkov Ríma a jeho životný príbeh je rovnako rozporuplný, ako jeho dielo. Prvé vydanie.

Nadaný mladý historik umění Loránd Érdy dostane během studijního pobytu v Itálii pozvání na zámek Castrum Doloris, aby posoudil sedm obrazů, objevených v zazděné místnosti. Díla jsou podepsána signaturou málo známého mistra Ambrogia de Predise spolupracovníka a přítele Leonarda da Vinci.

Báthory ​István portréja nyolc éven keresztül köszöntötte a fejedelem által alapított kolozsvári főgimnázium lépcsőin felfelé igyekvő ifjú Passuthot. A fejedelem arcáról – úgy hírlett – le lehet olvasni a sors erélyeit. „Láttad-e ma Báthoryt?” – kérdezgették egymást az iskola diákjai, valójában tanáraik aznapi hangulata iránt érdeklődve.A Négy szél Erdélyben című regény tehát nemcsak a jelentőségében Báthory Gáborhoz és Bethlen Gáborhoz mérhető fejedelmet örökíti meg, hanem Passuth ifjúkorának egyik emblematikus figuráját is. Báthory kora, a XVI. század – mintegy az iskolásévekhez hasonlóan – a nagy válságok és merész kezdeményezések időszaka. Mindaz, ami egy évszázaddal később, Bethlen Gábor uralkodásának idején megvalósult, valójában már ekkor elkezdődött. Erdély viszonylagos önállóságát sem a Habsburg-ház, sem a törökök nem fenyegették, és ha rövid időre is, de megszilárdult a központi hatalom. Mindennek persze ára volt: le kellett verni a Békes-féle lázadást, meg kellett törni a rendek hatalmát, nem lehetett visszaadni a székelyeknek a János Zsigmond által elvett jogokat.Az eseményeket a szerző hiteles dokumentumok alapján, egy történész felkészültségével mondja el, mégsem száraz történelemkönyvet, hanem izgalmas regényt ír, amelyben a megelevenített alakoknak sorsa, emberi arca, önálló gondolatvilága van.