Hősünk tizenhárom éves, rokonszenves, ebadta kölyök, valóban "gézengúz", bár egyszer-egyszer jobban illine rá a "csirkefogó" vagy "lókötő" név. Kalandjai nyomán mi is bejárjuk Közép-Ázsia számos városát, elsősorban Taskentet, bepillantunk a vályogfallal körülvett, zárt udvarokba, nézelődünk a bazárokban, figyeljük a keleti vásár forgatagát, dinnyét, gránátalmát vásárolunk, bámuljuk a vándorcirkuszt. De közben azt is észrevesszük, hogy kemény, kegyetlen világ ez, s egy apátlan, nincstelen fiúnak nagyon sok erőre, ügyességre, fantáziára, furfangra van szüksége, hogy megélhessen. Ebben a világban ez a kópé sem lehet gáncs nélküli lovag. Fejlett igazságérzete ellenére olykor-olykor nem riad vissza egy kis lopástól, hazugságtól, melyet nem érez és nem is érezhet bűnnek, hisz sokszor az őt ért durva sérelmekre válaszol csupán. A kisfiút körülvevő felnőttek révén - akikből a gyerek nagyon hamar kiábrándul - a század eleji üzbég társadalom körképét kapjuk, színes, folklorisztikus elemekkel átszőtt ábrázolásban. Ilyen formában értesülünk a világ dolgairól, "a fehér padisá", a cár "háborújáról", az első világháborúról is, amely még ezen a távoli helyen is érezteti hatását.
Gafur Gulom Pořadí knih (chronologicky)
Gafur Gulyam se ve své tvorbě zaměřuje na život obyčejných lidí a na zobrazení sociálních křivd. Jeho styl je ovlivněn ruským futurismem, zejména dílem Vladimira Majakovského, což se projevuje v jeho expresivním jazyce a nekonvenční formě. Gulyamovy básně často rezonují s tématy spravedlnosti, lidskosti a hledání lepší budoucnosti. Jeho dílo představuje důležitý most mezi tradiční uzbeckou literaturou a moderními evropskými vlivy.
