Knihobot

Библиотека I-M - 1: Архипелаг ГУЛАГ, 1918-1956

Опыт художественного исследования

Více o knize

A könyv 1973-ban jelent meg Nyugaton, és Szolzsenyicin monumentális munkája a sztálini munkatáborokról, amely végleg megsemmisítette a nyugati értelmiség illúzióit a szovjet rendszerről. A szerző maga is átélt Gulagot, tizenegy évet töltött a Szigeteken, és saját tapasztalatai mellett számos rab tanúságát gyűjtötte össze. A mű részben történelmi és szociográfiai munka, részben a XX. század egyik legnagyobb gyalázatának szépirodalmi feldolgozása, tele szenvedélyes haraggal a kommunista diktatúrával és Sztálinnal szemben, valamint együttérzéssel az áldozatok iránt. Szolzsenyicin szerint a lágerek kiépítése már 1918-ban, Lenin hatalomra jutásával kezdődött, és a szovjet állam egy elnyomó rendszerré vált, amely senkit sem kímélt: gyerekeket, öregeket, nőket, hívőket és hitetleneket, bárkit letartóztathattak. A félelem mindent áthatott, és a lágerek rákos sejtekként burjánzottak az ország testében. A háromkötetes mű magyarul 1993-ban jelent meg, és most rövidített változatban olvasható, amelyhez Szolzsenyicin írt előszót, hangsúlyozva, hogy örömmel látja, hogy könyve elérheti azokat is, akiknek nincs idejük a teljes művet elolvasni. Szolzsenyicin 1970-ben Nobel-díjat kapott, 1973-ban kiutasították a Szovjetunióból, és 1994-ben tért vissza Oroszországba.

Nákup knihy

Библиотека I-M - 1: Архипелаг ГУЛАГ, 1918-1956, Aleksandr Isaevich Solzhenitsyn

Jazyk
Rok vydání
1990
product-detail.submit-box.info.binding
(pevná),
Stav knihy
Velmi dobrá
Cena
329 Kč

Doručení

Platební metody

Nikdo zatím neohodnotil.Ohodnotit

Titul
Библиотека I-M - 1: Архипелаг ГУЛАГ, 1918-1956
Podtitul
Опыт художественного исследования
Jazyk
rusky
Vydavatel
Novyĭ mir
Rok vydání
1990
Vazba
pevná
ISBN10
5265015574
ISBN13
9785265015570
Série
Anotace
A könyv 1973-ban jelent meg Nyugaton, és Szolzsenyicin monumentális munkája a sztálini munkatáborokról, amely végleg megsemmisítette a nyugati értelmiség illúzióit a szovjet rendszerről. A szerző maga is átélt Gulagot, tizenegy évet töltött a Szigeteken, és saját tapasztalatai mellett számos rab tanúságát gyűjtötte össze. A mű részben történelmi és szociográfiai munka, részben a XX. század egyik legnagyobb gyalázatának szépirodalmi feldolgozása, tele szenvedélyes haraggal a kommunista diktatúrával és Sztálinnal szemben, valamint együttérzéssel az áldozatok iránt. Szolzsenyicin szerint a lágerek kiépítése már 1918-ban, Lenin hatalomra jutásával kezdődött, és a szovjet állam egy elnyomó rendszerré vált, amely senkit sem kímélt: gyerekeket, öregeket, nőket, hívőket és hitetleneket, bárkit letartóztathattak. A félelem mindent áthatott, és a lágerek rákos sejtekként burjánzottak az ország testében. A háromkötetes mű magyarul 1993-ban jelent meg, és most rövidített változatban olvasható, amelyhez Szolzsenyicin írt előszót, hangsúlyozva, hogy örömmel látja, hogy könyve elérheti azokat is, akiknek nincs idejük a teljes művet elolvasni. Szolzsenyicin 1970-ben Nobel-díjat kapott, 1973-ban kiutasították a Szovjetunióból, és 1994-ben tért vissza Oroszországba.