Piroska Szenes Pořadí knih

A szereplők többségének neve sincs, többnyire foglalkozásuk, öltözködésük határozza meg a karakterüket; így például a diák is csak annyit tud meg a gazdáról, hogy ő a birtok ura. A regény meséje a nemi identitás és a társadalmi szerep, a szubjektumképződés és a hatalmi relációk összefüggésében rajzolódik ki. Szexualitás és hatalom, nemiség és társadalom, viselkedés és szerepelvárások, korba simulás és anakronisztikus különcködés dichotómiái érvényesülnek a lassú folyású regényben, miközben az írónő több tekintetben is bizonytalanságban tartja az olvasót. A művet belengő bizonytalanság, az ábrázolás összetettsége, a mindvégig fönntartott hangulati feszültség szinte ismeretlen tényezők a két világháború közötti felvidéki magyar irodalomban, a már említett Neubauer Pál-regényt leszámítva.

Valahogy nem való, hogy mi ezt a férfiakra szabott világot minden változtatás nélkül vegyük át, legalább is vegyes világgá kellene átváltoztatni, hogy mi is jól érezzük benne magunkat és haszon is legyen tőlünk. mondja Engel Eszti, a regény főszereplője, aki zsidó lányként 1920-ban budapesti orvostanhallgatóként naplót vezet. A fiatal lány útkeresését és nagy szerelme történetét követhetjük nyomon a napló oldalain. A szerelembe is beleszól azonban az antiszemita kor kegyetlensége, és a szeretett férfi eltérő gondolkodásmódja. Szükség van-e a szerelem kibontakozásához az eszmei összhangra? Megtalálhatjuk-e a boldogságot egy olyan társ mellett, aki velünk ellentétes nézeteket vall? Erre is választ kapunk a regényben.